A hivatalos és a publicisztikai stílus Eszköztár: A hivatalos stílus jellegzetességeit a jogszabályok (törvények, utasítások, rendeletek stb.), a joggyakorlat és általában a hivatalos érintkezés, ügyintézés (a közélet) különböző területein fedezhetjük fel 18. Tétel: Társalgási stílus Érettségi szóbeli tételek - Nyelvtan Stílus: a köznyelvben sok mindent jelent: viselkedésmódot, öltözködést, szokást, életstílust, stb. Nyelvtani értelemben: → A nyelv használatának módja. A nyelvi elemek kiválasztása és elrendezése által jön létre Irodalmi és köznyelvünkben a következõ fõbb stílusrétegeket különböztetjük meg: I. Írott nyelvi stílusok: 1. Tudományos stílus 2. Publicisztikai stílus 3. Hivatalos stílus 4. Szépirodalmi vagy mûvészi stílus 5. Levélstílus II. Beszélt nyelvi stílusok 1. Társalgási stílus 2. Szónoki stílus 3. Elõadói stílus
A társadalmi érintkezés meghatározott területén, tipikusan alkalmazott, nyelvi eszközök rendszere és ezek használatának szavai a stílus rétegek. 1, társalgási stílusréteg. 2, tudományos és szakmai stílusréteg. 3, publicistai (újságírói) stílusréteg. 4, közéleti írásbeliség (hivatalos) stílusréte A szépirodalmi stílus íróira jellemző a sűrített kifejezésmód és az újítás, képszerűség. Műveik szerkezete megreformáltabb a köznyelvinél. A stílus megválasztásában nagy szerepe van az egyéniségnek, az eredetiségnek. A költők, írók általában sok motivált szót használnak, ezeknek kettős a jelentése
Ebben a felszólító levélben a hivatalos stílus nyelvezetére utal a magázás, a pontosságra és egyértelműségre való törekvés és a terpeszkedő kifejezések. Az igényes köznyelvre épül a felszólítás szövege, de megjelenik benne a szaknyelv is. Főleg jogtudományi szakkifejezéseket használnak. Nézzük a mondatformálást 17. Az érvelés műfajai: a tétel, a bizonyítás, a cáfolat, az érv és az ellenérv STÍLUS ÉS JELENTÉS. 18. Az egyszerűbb szóképek köznyelvi és szépirodalmi szövegekben: hasonlat, metafora, metonímia. 19. A közélet színterei, a közéleti és hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei (új) 20 2, tudományos és szakmai stílusréteg. 3, publicistai (újságírói) stílusréteg. 4, közéleti írásbeliség (hivatalos) stílusréteg. 5, közéleti szóbeliség (előadói, szónoki) 6, szépirodalmi stílusréteg. Közéleti szóbeliség, előadói szónoki stílus. Szónoklástan /retorika/ Ókorban a rétor szónokolt A hivatalos írásbeli szövegek alapműfaja a hivatalos levél. A magánemberek így írnak a hivatalos ügyekben minden szervezetnek: iskolának, üzletnek vagy banknak. A levél célja adja a műfaját, leggyakrabban érdeklődés, kérvény és panasz. A hivatalos levél formája kötött, használhatunk rá egy bevált sablont
Román stílusnak vagy romanikának nevezzük az európai országok 11. és 12. századi műalkotásainak együttesét. A román kor az ezredforduló környékén kezdődött és a francia gótika elterjedéséig, a 13. század elejéig tartott.. A román stílus elnevezés arra utal, hogy az új iskolák Róma ókori művészetéből merítettek. A római stílus, azaz Le style roman. Tétel: A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig VII. STÍLUS ÉS JELENTÉS 17. TÉMAKÖR: STÍLUS ÉS JELENTÉS Tétel: Többjelentésű, azonos alakú és rokon értelmű szavak jellemzői és szerepe 18. TÉMAKÖR: STÍLUS ÉS JELENTÉS Tétel: A képszerűség elemi stíluseszközei 19 A közéleti-hivatalos stílus A közéleti szóbeliség Az újságírói-publicisztikai stílus a politikai és társadalmi kérdéseket felelősen, meggyőző erővel és irodalmi színvonalon tárgyalja. kép a lexikonba. Az újságírói-publicisztikai stílus jellemzői a rövidség (az emberek nem akarnak többet olvasni, s hallgatni. kulásához, és járulnak hozzá további fejlődőséhez mind a mai napig, ezért tartjuk multidiszciplináris tudománynak. Robert Craig (1999, idézi Griffin 2001: 34 78. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei 135 79. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ) 137 80. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai 139 II. FOGALMAK A MAGYAR NYELV.
Tétel: Az érvelés műfajai: a tétel, a bizonyítás, a cáfolat, az érv és az ellenérv 16. Témakör: A RETORIKA ALAPJAI Tétel: A hivatalos felszólalás, hozzászólás különböző helyzetekben, a nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. 17. Témakör: STÍLUS ÉS JELENTÉ A stílus a nyelv használatának jellegzetes módja, mindig választás és elrendezés eredménye. A hivatali élet stílusa a közéleti stílus, ennek írott változata a hivatalos stílus, beszélt változata a szónoki beszéd, az előadás, felszólalás és a hozzászólás 32. Tétel: A társalgási stílus ismérvei, minősége 172 33. Tétel: A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke 173 34. Tétel: A nyelvi jelek csoportjai hangalak és jelentés viszonya alapján 174 35. Tétel: A közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris.
A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai. V. A szöveg (2) Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípusok: mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi. A szövegkohézió, a témaháló és a cím. VI. A retorika alapjai (3) Az érv felépítése MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. Közép - és emelt szint. en . egyaránt. 1.Szövegértés Információk feldolgozása és megítélése. Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében VII. STÍLUS ÉS JELENTÉS 18. TÉMAKÖR: STÍLUS ÉS JELENTÉS Tétel: Többjelentésű, azonos alakú és rokon értelmű szavak jellemzői és szerepe 19. TÉMAKÖR: STÍLUS ÉS JELENTÉS Tétel: A képszerűség elemi stíluseszközei 20. TÉMAKÖR: STÍLUS ÉS JELENTÉS Tétel: A hivatalos stílus jellemzői A két fél közötti kommunikáció történhet írásban - ennek nyelvi-stilisztikai kifejeződése a hivatalos stílus - és történhet szóban, ez a szónoki vagy előadói stílus. Ez utóbbiról bővebben a retorika fejezetben olvashatsz.Nagyközéletiség Kisközéletisé
A szabadság harc kezdetén szervezetlen és fegyelmezetlen a sereg. Kiképzetlenek voltak. Végvári, császári, külföldi katonák és Thököly seregéből származó harcosok is harcoltak itt. A többség könnyűlovas, a kisebbség gyalogság (talpasok), és van egy kevés tüzérség is. Létszám eleinte 80 ezer fő, de visszaesett 30. 13. Szövegtípusok írásban és szóban, tervezett és spontán szöveg 14. A jó szónok feladatai 15. Társalgási stílus 16. Költői képek 17. Stílus fogalma, jellemzése, a zeneiség stíluseszközei 18
Témakör: Stílus és jelentés Tétel : A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya szerint 18. Témakör: Stílus és jelentés Tétel : A társalgási stílus ismérvei, minősége 19. Témakör: Stílus és jelentés Tétel : A közéleti és hivatalos stílus kritériumai 20. Témakör: Stílus és jelenté Az Árpád-ház kihalása után 1301-1308-ig egyfajta interregnum alakult ki Magyarországon, azaz 7 évig nincsen király a trónon. Érkeznek azonban a leányági trónkövetelők:. II. Vencel, cseh király fia: Vencel.A nagybirtokosok nagy része őt támogatja. Meg is koronázzák a szent koronával 1301-ben, de nem fogadják el később, ugyanis az esztergomi- helyett a kalocsai érsek.
A témában használatos hivatalos stílus a közélet érintkezési formáiban jelentkezik: a törvényalkotás, a rendeletek, a közlemények és mindenfajta hivatalos érintkezéshez szükséges írásbeli megnyilvánulás nyelvi megformálásában A közéleti-hivatalos stílus A közéleti szóbeliség A szépirodalmi stílusirányzatok fölismeréséhez A tudományos-szakmai stílus jellemzői A stíluskövetelmények közül nem szükséges érvényesíteni a szépségre vonatkozó követelményeket. a helyesség és az adekvátság ellen vét, okoskodás (a. TÉTEL: 16. Szövegtípusok és szövegfajták TÉMAKÖR: A retorika alapjai TÉTEL: 17. Az érvelés eszközei TÉTEL: 18. Az állásinterjú TÉMAKÖR: Stílus és jelentés TÉTEL: 19. Stílusrétegek - a hivatalos stílus jellemzői TÉTEL: 20. A képiség stíluseszközei az irodalmi nyelvben, egyszerűbb szóképek és alakzatok Győri Év A leggyakoribb stílusrétegek jellemzői, felismerése és elemzése beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. A társalgási stílus ismérvei, minősége. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei
7. témakör: Stílus és jelentés 18. tétel: Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban 19. tétel: Metaforikus jelentés 20. tétel: A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttsége A közéleti és a hivatalos stílus jellemzői, nemkívánatos tünetei A közélet közérdekű tevékenységünk színtere. Ide tartozik a politikai, társadalmi szervezetek működése, a kormányzati, államigazgatási, a gazdasági, kulturális és más irányító szervek tevékenysége
8. Szövegfajták (az írott és beszélt szöveg sajátosságai, nyelvtani eszközök írásban és szóban) 9. Szövegtípusok; a hivatalos és a tudományos stílusréteg gyakori műfajai, jellemzői. 10. A publicisztikai és tájékoztató műfajok. 11. A közéleti stílusréteg. 12. A szövegszerkesztés eljárásai. 13. A stílus. Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás ezek gyakori műfajaiban. Az idézés szabályainak és etikai normáinak ismerete. Közéleti írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd értelmezése. Általános nyelvészeti ismeretek 12. évfolyam Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló)
A közéleti kommunikáció munkahelyi helyzetei - álláshirdetés, állásinterjú, önéletrajz, motivációs levél, munkaszerződés) Olvasás- szövegértés (Olvasási és szövegértési feladatok - szövegek irodalmi művekből és a mindennapokból) Olvasás és szövegértés - Hivatalos kommunikáció és a munkavállalás sorá Nyelvtan 1. tétel: A kommunikációs folyamat funkciói és tényezői 2. tétel: A kommunikáció nem nyelvi kifejezőeszközei 3. tétel: Néhány tömegkommunikációs műfaj bemutatása 4. tétel: A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái 5. tétel: A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bemutatása 6. tétel: A magyar nyelvtörténet forrásai, a. Hivatalos stílus Szónoki (előadói) stílus Meghatá-rozás kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák a tudományok és szakmák nyelvhasználata eredendően a sajtó, de tágabb értelemben az összes tömeg- kommunikációs eszköz nyelvhasználata mindenféle hivatalos érintkezés jellegzetes nyelvhaszná-lati módja a.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői Magyar nyelvi tételsor és feladatok A tételsor 20 tételét a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv című fejezetében foglaltak alapján kell összeállítani. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a témakörök mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék 19. Témakör: STÍLUS ÉS JELENTÉS Tétel: A képszerűség stíluseszközei és hatása, képek és képrendszerek felismerése 20. TÉMAKÖR: STÍLUS ÉS JELENTÉS A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei A közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei 9. A publicisztikai stílus főbb jellemzői 10. A tudományos-szakmai stílus sajátosságai 11. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték 12. Hangszimbolika, ritmusjelenségek 13. A képszerűség stíluseszközei : a megszemélyesítés és a. II. A szépirodalmi stílus: - Hangszimbolika, ritmusjelenségek.-A szóképek ( trópusok )nyelvi szempontból.- Alakzatok ( figurák ) az ismétlődés különféle formái a hangzás , a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. - Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban. III. Helyesírás Fogalmak: jelentésszerkezet, jelentésmező.
14. A hivatalos felszólalás, hozzászólás különböző helyzetekben, a nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai 15. Az érvelés 16. Az állásinterjú. VII. Stílus és jelentés 17. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai 18. A stílusértékek 19 A hivatalos levél a közéleti ügyintézés írásbeli szövegtípusa. Tárgy lehet: kérés, bejelentés, panasz, fellebbezés, kérvény, pályázat, stb. Jellemzői: objektivitás (személytelenség, az üres vélemény és a szélsőségek kiiktatása) A stílus legyen igényes és közérthető Főbb közéleti és médiaműfajok _____ Közéleti szövegtípusok A hivatalos levél A hivatalos levél a közéleti ügyintézés írásbeli szövegtípusa. Tárgy lehet: kérés, bejelentés, panasz, fellebbezés, kérvény, pályázat stb. Fő változatai a kérvény és a beadvány. Követelményei: tömör megfogalmazás, konkrét adato Témakör: Stílus és jelentés 17. Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés 18. Az egyszerűbb szóképek köznyelvi és szépirodalmi szövegekben 19. A társalgási stílusréteg ismérvei 20. A közéleti és a hivatalos stílus kritériumai Salgótarján, 2018. január 2 19. nyelvtan tétel Stílus és jelentés Jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek A stílus az a sajátos mód, ahogyan a közölnivalónkat a nyelvi eszközök megválogatásával kifejezzük
1. A társalgási stílus ismérvei, minősítése, műfajai 2. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználata, a megjelenítés közlésértéke, műfajai 3. A közéleti és hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei, műfajai 4. A tudományos és szakmai stílussajátosságai, műfajai 5 Az írásbeli feladatlap formai és tartalmi jellemzői Mind az első, mind a második rész tartalmaz választási lehetőséget. A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két egymással összefüggő 700-1000 szó terjedelmű ismeretterjesztő szöveg vagy publicisztikai mű (részlet) Az érvelés vagy a gyakorlati szövegalkotás elvárt terjedelm A bizonyításnál a szónok álláspontját támogató érvek és bizonyítékok bemutatása történik. A cáfolás során az ellenérveket sorakoztatjuk fel. A befejezésben történik a tanulságok összegzése, a fő gondolatok megismerése, a jövőre való kitekintés, a téma továbbgondolása, cselekvésre buzdítás 15. tétel: A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (wap, internet stb.). 16. tétel: A hivatalos stílus szövegtípusai: a hivatalos iratok jellemzői. Témakör: A retorika alapjai. 17. tétel: Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és. A gótikus és román stílusú stílusok nemcsak a középkori építészetre hatottak. Jellemzőiket a festészet, az irodalom, a szobrászat, a zene és a távoli korszak divatja követi. A román stílus, amely a feudális korszak kultúrájának első jelentős jelenségévé vált, a 10.-12. Század végétől létezett
15. tétel: A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (wap, internet stb.). 16. tétel: A hivatalos stílus szövegtípusai: a hivatalos iratok jellemzői Az érvelés műfajai: a tétel, a bizonyítás, a cáfolat, az érv és az ellenérv Stílus és jelentés 18. Az alakzatok jellemzői (felsorolás, ismétlődés, ellentét, gondolatritmus) 19. A többjelentésű és a rokon értelmű szavak jellemzői és szerepük 20. A társalgási és a hivatalos stílusréteg jellemzői. Author: zsolt A szentimentalizmus stílusa: A XVIII. és a XIX. században a klasszicizmust, a rokokót és a romantikát kísérő stílus. Fő képviselői: Csokonai, Kisfaludy Károly, Ányos Pál, Kölcsey, Tárgyköre tipikus: az érzelmi lázadás, a be nem teljesült vágyak miatti sóvárgás és a lemondás
8. Stílusrétegek és stílusárnyalatok 9. A magánéleti, közéleti, hivatalos, tudományos-szakmai, szépirodalmi és sajtószövegek stilisztikai jellemzői 10. Nyelvművelő mozgalmak régen és napjainkban Irodalom: 1. Madách Imre: Az ember tragédiája 2. Francia regény a XIX. században (Stendhal, Balzac) 3 A hivatalos stílus kommunikációs szerepe A hivatalos stílus jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek felismerése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében.
8. Stílusrétegek és stílusárnyalatok 9. A magánéleti, közéleti, hivatalos, tudományos-szakmai, szépirodalmi és sajtószövegek stilisztikai jellemzői 10.Nyelvművelő mozgalmak régen és napjainkban 11.Nyelvhelyesség, nyelvhasználat A nyelv és az ember 12.A nyelvek eredete, típusai 13.A nyelvrokonság bizonyítéka Cosimo de' Medicinek sikerült saját maga és utódai számára megszereznie és megtartania a legfőbb hatalmat Firenzében anélkül, hogy bármiféle hivatalos címet viselt volna. Politikai ügyessége abban rejlett, hogy a maga egyéni érdekeit össze tudta egyeztetni a firenzei polgárok többségének érdekeivel Tétel: A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése 18. Téma: Stílus és jelentés Tétel: A nyelvi jelek csoportjai hangalak és jelentés alapján 19. Téma: Stílus és jelentés Tétel: Stílusrétegek - a közéleti és a hivatalos stílus 20. Téma: Stílus és jelenté A hivatalos és a társalgási stílus megkülönböztetése saját gyakorlatban. nyelv és beszéd. A beszéd jellemzői - az egyénre jellemző beszédmód. A jel, a jelzés, a jelrendszer fogalmának megismerése, illetve ismétlése. a téma, a tétel- és kulcsmondatok, kulcsszavak; a bekezdések logikai viszonyának vizsgálata.
17. A kiemelés és a tömörítés műfajai, módszerei; a vázlatkészítés STÍLUS ÉS JELENTÉS 18. Az állandósult nyelvi formák (szólás, közmondás, szállóige, állandósult szókapcsolatok, nyelvi panelek) 19. A társalgási és a hivatalos stílusréteg jellemzőinek összevetése 20 14. A beszéd és az írás összehasonlítása 15. A szövegkörnyezet mint jelentésalakító tényező 16. Gyakorlati szövegtípusok nyelvi jellemzői A retorika alapjai 17. A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben 18. Jelenkori szónoki beszéd Stílus és jelentés 19. A konnotatív és a denotatív jelentés 20 15. tétel: A továbbtanuláshoz, illetve a munka világához szükséges szövegtípusok (Pl.: kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, fellebbezés) 16. tétel A beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. 17. tétel: A vita. 18. tétel: A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és jelentés viszonya. A szóbeli és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei 14. Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípusok: mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi 15. Az internetes szövegek jellemzői, az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése.
1863, a Salon des Refusés megnyitásának az éve, korszakos dátum, a hivatalos és a haladó művészet nagy, nyilvános összeütközésének a dátuma, indítója annak a harcnak, amelynek az impresszionisták csoportkiállításai, majd a Salon des Indépendants megalapítása voltak a kulminációs pontjai A hűbériség és a jobbágyság jellemzői. Az uradalom és a mezőgazdasági technika. A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői. Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) - együttműködés és konfliktusok. A középkori város és a céhes ipar. A román és gótikus építészet; a reneszánsz kultúra A közélet színterei, közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségeri Felhasznált irodalom: A Pethőné Nagy Csilla tankönyvei (10., 11., 12. évfolyam - Korona kiadó), Középszintű magyar szóbeli érettségi (Krónika Nova kiadó), és a saját órai jegyzeteim A szóbeli vizsga egy magyar nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll. A magyar nyelv és irodalom tételsor 20 magyar nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A magyar nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak